Archívum | március, 2013
Kép

Bulgur lazul

31 Már

image

Reklámok

Saturday night live

30 Már

Az első – majdnem – teljesen együtt tölt nap is eltelt, bár még van egy kicsi hátra de azért vegyük úgy, hogy eltelt.

Túl vagyunk már két hosszabb sétán; többször jártunk kint a kertben; magára hagytam úgy 3 órára, édesanyám azért vigyázott rá és valamennyit evett is ma Bulgur.

A séták szerintem jól mentek, egyedül a gyorsan elmenő autók okoztak kis riadalmat. De az is főleg annyi volt, hogy úgy jött olyankor, hogy én Bulgur és az út közt legyen, és azért egy kicsit lassabban kellett, hogy menjünk. Az összes kutya megugatott minket, de Bulgur némán, de azért érdeklődve haladt velem együtt. Most nem tudom, hogy örüljek, hogy “néma” a kutya, vagy kezdjek aggódni.
Szóval Bulgur teljesen jól viseli eddig a közös sétákat. Reméljük, majd Pesten is igy lesz! Viszont az esti sétánál nálam kicsit eltört a mécses, volt időm végig gondolni, és nagyon jól esik, hogy mennyire sok ember drukkol nekünk, hogy minden jó legyen! Ezúton is köszönet mindenkinek, aki csak gondol is ránk!

A kertben is eddig teljesen jól müködött. Körbe pisilte a fákat, tujákat, de vissza-visszajött hozzám egy kis megerősítésre. Viszont, mintha a járólapos helyiségekkel nem lenne kibékülve. Nagyon nehezen lehet arra rávenni, hogy nyugodtan használja. Ez csak azért fontos, mert a házba, pont egy ilyen előszobán keresztül vezet az út. Néha jól megy a dolog, néha viszont teljes a görcs. Ilyenkor csak szimplán bedobom az előszobába, szokja meg, hogy nem kell félni, nyugodtan keresztül tud menni a szobán. És persze megembereli magát és megy neki. Remélem, hogy a kutyaoktató szakemberek, most nem fogják a fejüket, hogy ezt nem így kéne csinálni.

Családi okok miatt magára kellett hagyni Bulgurt, bár nem teljesen. Inkább csak én nem voltam a közelében pár órára. Kb ilyen érzés lehet, mikor a szülő magára hagyja először a gyerekét. Ez is jól ment. Édesanyám itthon maradt, szóval volt társaság, de nem sok vizet zavart Bulgur. Egyedül az volt említésre méltó, hogy most minden félelmét legyőzve rohant ki a kertbe, miután eljöttünk otthonról. Édesanyám teljesen megijedt, hogy egy ugrás és volt kutya, nincs kutya. De szerencsére nem történt ilyen. Megtörtént az EÜ séta, aztán irány vissza az ágyba aludni. Ez kicsit táplálta bennem, azt a hiú és naív ábrándot, hogy Tárnokról is csak hozzám akart elszökni. 🙂

Az alvás már nagyon jól megy neki. Olyan, mintha a világ összes fáradtságát most adná ki magából. Félek, meg lesz még ennek a böjtje! Holnapra már olyan időbeosztás várható, hogy délután egy még nagyobb sétát fogunk megtenni az erdőben. Csak el ne tévedjünk, akkor ki írja majd ezt a blogot? 😉

Túl az első éjszakán

30 Már

Kicsit küzdelmes éjszakán vagyunk túl. Bulgur még nehezen találja meg a helyét, úgy néz ki, hogy mindenben. “Gyenge” testalkata miatt az ágyat teljes szélességében ki tudná használni, de hát még én is rajta aludnék. Szóval ment a küzdés, hogy hogyan is legyen.

Plussz Tacsi, az árnyék is itt akart volna velem aludni, ha már Bulgurnak lehet. Na itt volt egy nagyon kis morgás, de az lett az eredménye, hogy mindketten lekerültek az ágyról. Na ebből közös szugerálás lett, hogy jöhesenek aludni. Végül sikerült úgy behelyezkedni, hogy a lábamnál az ágy végében.

Reggelre sikerült is megérteni, hogy a vizes tál az azért van, hogy ő abból igyon, elég szomjas volt már. Túl vagyunk a reggeli sétán. Úgyhogy most megint pihenés van.

Egyedül az ágyban

Egyedül az ágyban

Reggeli séta utáni pihi

Reggeli séta utáni pihi

Szuszogás az ágyban…

29 Már

Túl vagyunk az első lépéseken.

Szerintem nagyon jól sikerült ez az első közös hosszabb együttlét. Nézzük mi is történt: Már Tárnokon elindult a jóság., ahogy kihozta nekem Laci Bulgurt a kennelről, rögtön hozzám jött és alig akart elmenni mellőlem. A kocsiba már szinte rutinosan szállt be hátra, egyáltalán nem kellett könyörögni, hogy szálljon be, és maradjon bent. Aztán útban Pest felé érdekes volt, hogy nem akart leülni, végig az ülésnek támaszkodva állt. Ezt a szokását megtartotta az út 90%-ára, alig volt pár perc amikor leült. Lehet komolyan vette a légiközlekedésben ismert dologra, hogy a sok egy helyben ülés, mélyvénás trombozist okoz. 🙂

De végig az úton tündérien viselkedett, semmi hányás, vagy bepiszkolás a kocsiba. Inkább csak sóhaj, hogy mikor szállhatok már ki. Biztonsági okok miatt inkább megálltunk kétszer is kicsit mozogni, de csak pisi volt. Sajnos az eső miatt, elég hangos volt az autópálya forgalma, az egy kis riadalmat okozott, de egy kis erővel megoldható volt.

Ideérve Hosszúpályiba, egyenesen öt kutyával kellett szembe néznie, ami elég sikeres volt, sikerült Bulgurnak egy árnyékot szereznie. A világ szerintem legfélősebb tacskóját sikerült megnyernie erre a pozicióra. Tacsi biztos élvezi, hogy sokkal nagyobb, mint ő, de szintén félős. 🙂 Utána sétáltunk egy kicsit az esőben, hogy meg legyen az ismerkedés a hellyel. Szerintem ez is tökéletesen sikerült. Egyik kutyához sem szólt, bármennyire csaholhattak azok. Az is ritka volt, hogy ha egyáltalán érdekelte volna őt az ugatás.

Most pedig szuszogás hallatszik mellőlem. Mert az ágyba rögtön bekerült. Csak egy pillanatra tettem ki a szobámból a lábam, máris fent volt már. Csak azt nem tudom én hol fogok aludni? 🙂

 

Look at this photo taken with Camera ZOOM FX

Ma kezdődik!

29 Már

Még pár óra és indulok Bulgurért Tárnokra. 🙂

Nagyon izgulok, hogy minden rendben legyen. Igyekeztem mindent beszerezni. És ezúton is hatalmas köszönöt Mosó Adri-nak a kezdő készlethez!

Már az első közös napon kapni fogja Bulgur a kiképzést! Remélem bírni fogja! Egyenesen megyünk vele haza, ahol 5 kutyával kell majd együtt lennie. De ma már meleg házban fog aludni mellettem. 🙂

Remélem ma még tudok küldeni képeket és egy kis beszámolót, hogy milyen volt az első nap együtt!