A hálótárs

16 jún

Egy nyugodt pillanat

Tegnap estére megnyertem Bulgurt hálótársamnak. Tanulságos éjszaka lett belőle.

Szombaton reggel lementünk a Tisza-tóhoz egy kis családi rombolásra. 🙂 Természetesen Bulgurt sem hagyhattam itthon. Egy “kis” hat kilométeres séta után nyugodtan telt az út. Még három rúd friss házi rétessel sem lehetett nagyon kizökkenteni a kocsiban alvásból. A labrador “unokatesók” már várták, hogy legyen kivel játszani, de persze Bulgur most sem volt olyan játékos kedvében. De már-már teljesen úgy tűnt, hogy vizsla-labrador vágta lesz a kertben.

Estefelé úgy döntöttem, hogy maradunk reggelig. Mivel Bulgi egyedül bent tartott kutya, ezért abban a kiváltságban volt része, hogy bent aludhatott a házban, mellettem. Miután Pesten én fent alszom a galérián,

Bulgur meg lent, fogalmam nem volt, hogy hogyan fog viselkedni. Ebből az sült ki, hogy egy olyan ágyra próbált mellém felmászni aludni, amiről még én is eléggé lelógtam. Szóval kénytelen voltam háromszor is lerázni magamról, mire megértette, hogy az ágy mellé terített pokróc, azért van, hogy ő vizslasága aludjon.

Persze az alvás időszakos volt, mert hajnalban már énekeltek a madarak, mászkáltak a kint alvó kutyák. Ami persze engem is felébresztett… Azt hiszem ma nagyon mélyen fogok aludni.

Nem sokára készülünk és megyünk a dokihoz, hogy túl legyünk a szükséges vérvizsgálaton, és meg tudjuk, hogy mi van még hátra, hogy egészséges vizslafiú legyen Bulgur.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: